Azt hiszem,hogy aki egyszer blogolásra adja a fejét, az nehezén tud megválni tőle. Ez a helyzet nálam is. 2010 környékén nyitottam ki az első blogomat, és azóta már számtalanszor nyitottam olyan lapot, amin leírhattam a gondolataimat, véleményeimet. A legutóbbi ilyen a morninglights.gp volt, de úgy éreztem,hogy ha ismét belevágok a blogolásba, akkor azt tiszta lappal kezdjük, hiszen a cím nem állt hozzám közel, valami olyat akartam, ami jobban tükrözi, hogy miről szól a lap, és így született meg a " Life with Me"
A " Life With Me" egy blogos/véleményezős oldal, ahol saját meglátásaim szerint írok dolgokról. Lehet eltérő lesz a véleményünk egyes témában, de ezért ne harapd le a fejemet, hiszen minden ember más, és nem biztos, hogy ugyan az tetszik nekem, mint neked. Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy sajnos diszgráfiás vagyok, így néha lehetnek helyesírásbeli hibák, de igyekszem,hogy ne legyenek. Ha kérésed/kérdésed van, akkor nyugodtan írj a chatbe, én pedig igyekszem minél hamarabb válaszolni rá.
Most egy olyan bejegyzéssel érkeztem hozzátok, amit már nagyon rég szerettem volna megírni, de egyszerűen eddig nem került rá sor. Nagyon szeretem a színházi előadásokat,és most egy olyan darabról írok nektek, amit 2015-ben láthattam Szegeden, méghozzá a premier előadást, ez pedig nem más, mint a " A Nyomorultak" című darab.
A XIX. századi Franciaországban játszódó történet az összetört álmokról, a viszonzatlan szerelemről, a szenvedélyről, az áldozatról és a megváltásról szól - az emberi lélek túlélésének időtlen testamentuma. Jean Valjean, az egykori elítéltet, akit évtizedeken át üldöz a könyörtelen Javert felügyelő,miután megszegi a próbaidejét. Amikor Valjean vállalja, hogy gondoskodik Fantine, a munkásnő leányáról, Cosette-ről, az életük örökre megváltozik
Anya kedvenc darabja, így nem volt kérdés, hogy amikor 2015-ben műsorra tűzték az új Madách színház féle feldolgozást, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hogy elmegyünk rá. Már áprilisban megvettük a jegyeket, és izgatottan vártuk a bemutatót. Az igazat megvallva, előtte nem ismertem a darabot, csupán néhány dalt belőle. Persze a történettel tisztában voltam. A filmet is láttam, így tudtam, hogy nem fogok csalódni.
A premier napjára volt jegyünk, amiért nagyon hálás vagyok, ugyanis a azt követő előadásokat többször is félbeszakította a felhőszakadás, vagy éppen elmaradt. Tehát augusztus 14-én mentünk megtekinteni a darabot. Akkor többek között Zöld Csaba(Jean Valjean) Debreczeny Csaba (Javert) Vágó Berndaett (Fantine) Solti Ádám (Marius) voltak láthatóak a főszerepben.
Ahogy felcsendültek az első dallamok, azonnal megfogott, és onnantól kezdve tudtam, hogy nem fogok csalódottan távozni. Annyi zseniális színészünk és színésznőnk van, de sajnos ezt hazánkban csak egy bizonyos réteg ismeri, és ez nagyon bosszantó. Debreczeny Csabát addig a pillanatig nem hallottam énekelni, és még ilyen komoly szerepben sem láttam még, és valami fergetegesen nagy élmény volt amit nyújtott. A Jean Valjean-t alakító Zöld Csaba is valami fantasztikus volt, egyszerűen libabőröztem tőle. Annak meg nagyon, nagyon örültem, hogy Detti drágától végre élőben is hallhattam Fantine dalát. Egyszerűen zseniális a nő. Gondolom mondanom sem kell, hogy amikor Fantine meghalt, és Jean Valjean-ra bízta a lányát, akkor bőgtem rendesen.
Ámultam az egész előadáson, olyan csodás volt és annyira hamar eltelt az első felvonás, hogy valami hihetetlen. Solti Ádám is fantasztikus volt Marius szerepében, és Tóth Andi, az X-faktor 2014-es nyertese is remekelt, habár Őt sosem bírtam, de ennek ellenére nem volt bajom vele. Amúgy Ő Ephonine karakterét keltette életre. Ha színésznő lennék valami csoda folytán, akkor Ephonine egy nagy szerepálmom lenne.
A második felvonásban felgyorsulnak az események, és akár csak a Rómeó és Júliában, itt is majdnem végig bőgtem a második felvonást. A végén pedig egyenesen zokogtam. Ha tehetitek akkor feltétlen nézzétek meg, mert tényleg csodálatos darab!
AJÁNLOM AZ OLDALT
